Trumphoz kötődő lobbicéggel szerződött az Európai Unió
A cél az, hogy kivédjék az Európát sújtó vámok kivetését, amivel az amerikai elnök megválasztása óta fenyegetőzik.
A cél az, hogy kivédjék az Európát sújtó vámok kivetését, amivel az amerikai elnök megválasztása óta fenyegetőzik.
A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye is csökkent, az iparból hiányzik a külső kereslet, a külkereskedelmi mérleg gyengül. A növekedés motorja a fogyasztás lehet, amit mérsékelhet, hogy a vártnál kisebb mértékben emelkednek a bérek.
Novemberben az export euróban számított értéke 3,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, míg az importé 2,3 százalékkal meghaladta azt.
Az orosz vámhivatal adatai szerint a kivitel éves szinten 7,6 százalékkal, 58,5 milliárd dollárra, a behozatal pedig 4 százalékkal, 41,6 milliárd dollárra zsugorodott. A kéthavi külkereskedelmi többlet 16,9 milliárd dollárt tett ki, 14,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Különösen a „villamos gépek” kivitele esett vissza.
Az előző hónaphoz képest nőtt az export, az importunk azonban továbbra is mélyrepülésben.
Júliusban az első becsléshez képest nem 697, hanem 559 millió eurós volt a többlet.
A korábban közölt rekordnagyságú értéknél is magasabb, 1,6 milliárd eurós volt az augusztusi külkereskedelmi hiány.
Az Európai Unió az elmúlt évtizedben tisztes többletet produkált a külkereskedelemben, de betett az energiaválság és nemcsak az. Az ipari export többlet megfeleződött.
A jövőben helyrebillenhet az egyenleg, mert az elmúlt hónapok erős belső fogyasztása várhatóan csökkenni fog.
Májusban a termék-külkereskedelmi egyenleg 65 millió euróval javult, és 2021 júniusa óta először mutat pozitív értéket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2022. január-februári külkereskedelmi termékforgalom értékét. A korábbi évektől eltérően az idei év első két hónapjában erős, közel 335 millió eurós hiány mutatkozott az import-export mérlegben. Az okok közül főleg az energiahordozók és az ipari alapanyagok áremelkedését, valamint a forintárfolyam gyengülését kell kiemelni.
Harmincmilliárd forint többlettel zárta a külkereskedelem 2021 novemberét.
451 milliárd forinttal romlott az ország külkereskedelmi mérlege.
1,3 milliárd euróval romlott szeptemberben a magyar külkereskedelmi egyenleg az egy évvel korábbihoz képest.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közzétette éves jelentését a legfejlettebb országok külgazdasági kapcsolatairól. A dokumentum a semleges „External Sector Report” nevet viseli, de aggasztó tényekre, folyamatokra világít rá.
Nem vitatják az elemzők, hogy a gazdaság élénkülőben van, ám azt nem nagyon hiszik el, hogy a nemzetgazdasági tárca várakozása teljesül, és a növekedés 4 százalék fölé pörög az idén. A bruttó keresetek átlagosan csaknem tíz százalékkal nőnek, de vásárlóerejükből közel 3 százalékot lecsíp az infláció.
Modellváltás egy autógyárban? Akkor nekünk annyi. Átmenetileg kicsit kevesebb pénz jön Brüsszelből? Akkor is. De ilyenkor legalább jobban látszik, hogy mire képes a magyar gazdaság e két fontos pillér nélkül. Sajnos nem sokra, még regionális összehasonlításban sem.
A kívánalmakkal szemben nem tudott érdemben növekedni a keleti országokba szállított magyar export, sőt, inkább a partnerállamoknak sikerült több terméket behozniuk rajtunk keresztül nyugatra, rontva Magyarország külkereskedelmi mérlegét. A nyugati országok változatlanul túlsúlyban vannak, és rekordra emelték exportunkat, a gyengélkedő keleti partnerektől aligha várható, hogy érdemben több magyar árut importáljanak a jövőben.